Magnéziumhiány - mik a tünetek?

A táplálkozási hiányosságok sok kárt okozhatnak az általános egészségi állapotnak. A modern élelmiszer-minőség és az általános étkezési szokások sajnos erősen ösztönzik a hiányosságokat. A magnéziumhiány az egyik leggyakoribb hiányállapot, amely szerencsére könnyen orvosolható és javíthatja egészségi állapotát, feltéve, hogy diagnosztizálja és megfelelő intézkedéseket tesz. Tudja meg, mi a magnéziumhiány, és hogyan pótolhatja hatékonyan.
- Mennyire gyakori a magnéziumhiány?
- A magnéziumhiány tünetei
- Melyek a magnéziumhiány okai?
- Magnéziumpótlás hiány esetén
- A magnézium és a D-vitamin közötti együttműködés
- Tekintsük a teljes elektrolitegyensúlyt
- A magnéziumhiány diagnózisa
- Hogyan pótoljuk a magnéziumhiányt?
Mennyire gyakori a magnéziumhiány?
A magnéziumhiányt szaknyelven hipomagnezaemiának nevezik. A hipomagnezémia sokkal gyakoribb, mint a hipermagnezémia. Az európai és észak-amerikai magnéziumbevitel elemzései azt mutatják, hogy az elem statisztikai étrendi ellátottsága nem fedezi a napi szükségletet. Egyes adatok szerint a nyugati társadalmakban a lakosság kétharmada (56-68%) elégtelen magnéziumellátottságú. Lengyelországban ez leginkább a felnőtteket érinti, míg a gyermekeknél statisztikailag nem valószínű, hogy magnéziumhiány lép fel.
A magnéziumhiány nem ritka a lakosság körében. Bevitele az évek során csökkent, különösen a nyugati világban. A tipikus "nyugati típusú étrendet" alacsony magnéziumtartalom jellemzi, a napi magnéziumszükséglet 30-50%-a között. A kutatók szerint az Egyesült Államokban az elmúlt 100 évben a magnéziumbevitel a napi 500 mg/nap körüli értékről 175-225 mg/napra csökkent. Már 2005-2006-ban az amerikai adatok azt mutatták, hogy az amerikaiaknak akár a fele sem fedezi a napi magnéziumszükségletét.
A hipomagnezémia meghatározása szerint a szérum magnéziumkoncentráció <0,75 mmol/l. A magnéziumhiány korai tünetei nem specifikusak, és étvágytalanság, levertség, hányinger, hányás, fáradtság és gyengeség. A kifejezettebb magnéziumhiány a fokozott neuromuszkuláris ingerlékenység tüneteivel jelentkezik, mint például remegés, alsó lábszár izomgörcs, izomgörcsök, tetánia és általános görcsök. A hipomagnezémia szívritmuszavarokat okozhat, beleértve a pitvari és kamrai tachikardiát.
A magnéziumhiány tünetei
A magnézium gyakorlatilag az egész szervezetre hatással van, így a magnéziumhiány tünetei is szisztémásak. Sok közülük nagyon általános, amelyeket tévedésből könnyen más rendellenességeknek tulajdoníthatunk. Az alábbiakban felsoroljuk a magnéziumhiány jól ismert tüneteit. Olyan sok van belőlük, hogy a könnyebb áttekinthetőség kedvéért különböző rendszerek és az egészség különböző aspektusaiba soroltuk őket.
Általános: nyugtalanság, letargia, gyengeség, izgatottság, depresszió, fájdalmas menstruáció, hiperaktivitás, fejfájás, ingerlékenység, halláskárosodás, alacsony stressztűrés, étvágytalanság, hányinger, alvászavar, csökkent sportteljesítmény.
Izmok: izomgörcsök, talp-, láb-, arc-, rágó- és vádliizmok görcsei, alsó végtagok izomgörcsei, hátfájás, nyakfájás, húgyúti görcsök, magnéziumhiányos tetánia.
Idegrendszer: idegesség, az NMDA receptorok fokozott érzékenysége az ingerületátvivő neurotranszmitterekkel szemben, migrén, depresszió, nystagmus, paresztéziák, rossz memória, görcsök, remegés, szédülés.
Gyomor-bélrendszer: székrekedés.
Szív- és érrendszer: szupraventrikuláris vagy kamrai ritmuszavarok, magas vérnyomás, koszorúérgörcs, csökkent szívizompumpa funkció, digitalis érzékenység, torsade de pointes (szívritmuszavar, amely a többszörös kamrai tachycardia egy speciális változata), szívbetegség okozta halálozás kockázata.
Elektrolitok: hipokalaemia, hipokalcémia, nátriumretenció.
Anyagcsere: dyslipoproteinaemia (emelkedett triglicerid- és koleszterinszint a vérben), csökkent glükóztolerancia, inzulinrezisztencia, metabolikus szindróma fokozott kockázata, károsodott csont- és D-vitamin-anyagcsere, PTH-rezisztencia, alacsony PTH-szint a vérben, D-vitamin-rezisztencia, alacsony 25(OH)D-szint a vérben, kalcium-oxalátkövek kiújulása.
Egyéb: asztma, krónikus fáradtság szindróma, csontritkulás, magas vérnyomás, megváltozott glükóz homeosztázis.
Terhesség: terhességi szövődmények (pl. vetélés, koraszülés, eklampszia).
Melyek a magnéziumhiány okai?
Az okok sokfélék lehetnek, és a legnehezebben kezelhetőek, ha több különböző ok átfedésben van. Tudja meg, mi okozhat magnéziumhiányt.
Rossz táplálkozás!
Ez a legkézenfekvőbb válasz. A szervezet nem tud megfelelő mennyiségű magnéziumhoz jutni, ha túl keveset juttatunk a szervezetbe. Ne feledjük, hogy ez egy olyan elem, amelyet a napi étrendben pótolni kell, mivel mi magunk nem fogjuk előállítani.
A lengyelországi magnéziumhiány egyik oka a hagyományos konyhai preferenciáink. A tipikus lengyel menüben a kenyér és a tejtermékek dominálnak. A tejtermékek sajnos szegényesek magnéziumban. A kenyér biztosíthatná azt, ha teljes kiőrlésű gabonából készülne, míg a finomított lisztből készült klasszikus változata csak nyomokban tartalmaz magnéziumot. Ugyanez igaz a húsra és a tojásra is, amelyek szintén nem alkalmasak a magnézium pótlására az étrendben, de fontos helyet foglalnak el a lengyel konyhában.
Ezenkívül az általános étrend is számít. Például a szélsőséges mennyiségű fehérje (napi 30 grammnál kevesebb, vagy nagyon nagy mennyiségű, a veseműködést fokozó fehérje) megnehezíti az optimális magnéziumkoncentráció fenntartását. A magnéziumionokat megkötő, túlzott mennyiségű fitátok szintén problémásak az étrendben.
Egyes gyógyszerek
És ezekből is elég sok van. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a gyógyszereket, amelyek megnehezítik a jó magnéziumkoncentráció fenntartását, a hatásmechanizmusukkal együtt.
Gyógyszercsoport (gyógyszer) | Hatásmechanizmus |
Aminoglikozidok (pl. gentamicin, tobramicin, amikacin) | Fokozott vesei magnéziumveszteség, másodlagos hiperaldoszteronizmus |
Antimikrobiális gyógyszer (pentamidin) | fokozott vesei magnéziumveszteség |
Vírusellenes gyógyszer (foszkarnet) | Nephrotoxicitás, fokozott vesei magnéziumveszteség |
Béta-adrenerg agonisták (pl. fenoterol, szalbutamol, teofillin) | a magnézium fokozott vesekiválasztása, anyagcserezavarok (a magnézium sejtekbe történő áthelyeződése) |
Biszfoszfonátok (pamidronát) | vesekárosodás, magnéziumkiválasztás |
Kemoterápiás gyógyszerek (pl. amszakrin, ciszplatin) | Nefrotoxicitás, a ciszplatin felhalmozódik a vesekéregben, fokozott vesekori magnéziumveszteség |
Immunszuppresszánsok (ciklosporin, szirolimusz) | 2-szeresére vagy 3-szorosára megnövekedett vizelet magnéziumkiválasztás. |
Hurokdiuretikumok, különösen hosszú távú alkalmazás esetén (pl. furoszemid) | Fokozott vesei magnéziumveszteség, másodlagos hiperaldoszteronizmus. |
Monoklonális antitest (pl. cetuximab, panitumumab) | Az EGFR blokkolása a nefronban károsítja az aktív magnézium transzportot. |
Polién gombaellenes gyógyszerek (amfotericin B) | nefrotoxicitás |
Protonpumpa-gátlók | a TRPM6/7 által történő aktív magnéziumfelvétel elvesztése |
Tiazid diuretikumok, különösen hosszú távú alkalmazás esetén (pl. hidroklorotiazid) | fokozott vesei magnéziumveszteség, másodlagos hiperaldoszteronizmus |
Betegségek
Bizonyos kóros állapotok, amelyekkel a szervezet szembesül, tovább üríthetik a magnéziumraktárakat, tovább rontva a beteg állapotát. A magnéziumhiány kockázatát növelő betegségek a következők:
- alkoholizmus,
- rosszul szabályozott cukorbetegség,
- felszívódási zavarok (pl. Crohn-betegség, coeliakia, rövidbél-szindróma stb. miatt),
- endokrin rendellenességek (pl. aldoszteronizmus, hyperparathyreosis, hyperthyreosis),
- vesebetegségek (pl. krónikus veseelégtelenség, dialízis, Gitelman-szindróma).
Életkor
Az életkor előrehaladtával a magnézium felszívódásának hatékonysága akár 30%-kal is csökkenhet. Az idősebb életkor az előző pontokban említett tényezők, azaz az egészségügyi rendellenességek és a problémás gyógyszerek szedése is növeli a kockázatot.
Gyógyszerek
Az alkoholfogyasztás olyan tényező, amely növeli a magnéziumhiány kockázatát. Az alkohol növeli ennek az elemnek a kiválasztását a szervezetből, többek között vízhajtó hatása révén. A hiány nagyon gyakori az alkoholistáknál. A dohányzás szintén csökkentheti a rendelkezésre álló magnézium mennyiségét.
Magnéziumpótlás hiány esetén
A szájon át történő magnéziumpótlás hatékonysága a magnéziumhiány megszüntetésében nem vitatott. A tudományos szakirodalomban jól dokumentált. A hatékonyság elsősorban a megfelelő magnéziumforma és a megfelelő adag kiválasztásától függ.
A szerves formákat tartják a legjobbnak a hatékony magnéziumpótláshoz. Nagyon jó vízoldékonyság és ezáltal biológiai hozzáférhetőség jellemzi őket. Ezek közül a következők különösen figyelemre méltóak:
- magnézium-citrát
- magnézium-malát
- magnézium-laktát
- magnézium-aszpartát
Az olyan magnézium kelátok, mint a magnézium-diglicinát és a magnézium-taurát szintén jó hírnévnek örvendenek.
A magnézium és a D-vitamin közötti együttműködés
A D-vitamin az egyik leghiányosabb tápanyagként ismert, a hiány a lakosság igen nagy részét érinti. Kiderült, hogy érdekes kapcsolatban áll a magnéziummal, és a két komponens egyidejű pótlása nagyon előnyös lehet.
Kimutatták, hogy az 1,25-dihidroxivitamin D (1,25(OH)2D), a vesében képződő biológiailag aktív forma serkentheti a magnézium felszívódását a bélben. Így minél mélyebb a D-vitaminhiány, annál nehezebb a magnéziumhiány pótlása.
Másrészt a magnézium kofaktorként szükséges a D-vitamin VDBP(Vitamin D Binding Protein) transzportfehérjéhez való kötődéséhez. Továbbá, a D-vitamin átalakulása a májban történő 25-hidroxiláción és a vesében történő 1α-hidroxiláción keresztül az aktív, hormonszerű formává magnéziumfüggő. A magnéziumhiány csökkent 1,25(OH)2D-koncentrációhoz vezet. A magnéziumpótlás visszafordíthatja a D-vitamin-kezeléssel szembeni rezisztenciát.
Tekintsük a teljes elektrolitegyensúlyt
Az egyes elektrolitok között összetett kapcsolatrendszer van. Ha magnéziumhiány áll fenn, nagyon jó esély van arra, hogy a többi elektrolittal is baj van. A hipomagnezaemiát gyakran kíséri hipokalaemia (káliumhiány) és hipokalcémia (kalciumhiány). A csökkent kalciumkoncentráció a szervezetben még a magnéziumhiány egyik legkorábbi jele is, és a diagnosztikai kritériumok egyikének tekinthető.
A magnéziumhiány diagnózisa
Néhány Z£-ért laboratóriumban elvégezhetjük a vér magnéziumvizsgálatot. Ez elegendő? Nemhogy nem elég, de még félrevezető is lehet. A szervezetben tárolt magnéziumionok legfeljebb 1%-a található extracellulárisan, és az összes magnéziumraktárnak csak kb. 0,3%-a kering a vérszérumban. Az összes többi a csontokban és a sejtek belsejében tárolódik. Mi több, a szervezet kifinomult mechanizmusokkal rendelkezik a vér magnéziumszintjének önszabályozására, hogy a pH-t a megfelelő szinten tartsa. Így még ha a vér magnéziumkoncentrációja megfelelő is, ez nem tekinthető megbízható megerősítésnek a magnéziumhiány hiányának hiányára vonatkozóan. A vérben végzett magnéziumvizsgálat ehelyett nagyon hasznos a járóbeteg-ellátásban.
A gyakorlatban a legjobb, ha a személy tüneteinek és étrendjének elemzésére összpontosítunk, hogy kiderüljön, van-e esélye elegendő magnéziumhoz jutni. Egyesek azt is gyakorolják, hogy egyszerűen magnéziumpótlást is beiktatnak, hogy lássák, javul-e a tüneti profil néhány nap után. Ennek van értelme, mivel a magnéziumot felnőtteknél nagyon nehéz túladagolni, és általában a kiegészítés nagyon jól tolerálható.
A fejlettebb diagnosztikai módszerek közül egyre gyakrabban említik a haj elemanalízist, amely megbízhatóbb lehet, mint a vérkoncentráció.
Hogyan pótoljuk a magnéziumhiányt?
A legfontosabb természetesen a táplálkozás. A dióféléket, a teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket, a zöld leveles zöldségeket és a hüvelyeseket minél gyakrabban be kell iktatni az étrendbe. Jelentős magnéziumforrás, amely a magnéziumszükséglet akár 10%-át is fedezi, a... víz. Figyeljünk tehát a folyadékpótlásra, és igyuk meg az ajánlott napi legalább 2 liter vizet. Néha jó ötlet magas magnéziumtartalmú, erősen mineralizált vizet inni. Szükség esetén érdemes jó minőségű magnézium-kiegészítőkhöz nyúlni.
Források:

Nátrium-butirát az étrendben - milyen forrásokból és milyen dózisban fogyasztható?
