Melatonin és neurodegeneratív betegségek - milyen összefüggések vannak?
Az idegrendszeri betegségek sok félelmet keltenek. Elvégre senki sem szeretné elveszíteni az uralmat a teste vagy az elméje felett. Ezért érdemes gondoskodni arról, hogy mindennapjainkban a neuroprotektív intézkedések elősegítsék, hogy a szervezet megfelelően meg tudja védeni az idegrendszert a veszélyektől. Ezt a feladatot pedig a lehető legkorábban kell megvalósítani. A neuroprotekciót úgy közelítsük meg, mint a biztosítást - akkor is alkalmazzunk intézkedéseket, amikor még nem sejtjük a kockázatot. A neuroprotekció egyik kulcseleme az egészséges alvás, és az ezért felelős melatonin. A melatonin neurodegeneratív betegségekkel szembeni védőhatását számos tudományos publikációban leírták már, ami fontos szempont ennek a hormonnak. Ebből a cikkből megtudhatja , hogy a melatonin milyen szerepet játszik az agy károsodástól való védelmében. Olvassa el a végéig!
- A melatonin antioxidáns hatásának köszönhetően neuroprotektív hatású
- Kutatási eredmények
- A melatoninhiány veszélyei
- Összefoglaló
A melatonin antioxidáns hatásának köszönhetően neuroprotektív hatású
A melatonin neuroprotektív hatása nagyrészt erős antioxidáns tulajdonságainak köszönhető. A szabad gyökök túlzott mennyiségben kórosan károsíthatnak számos, az agyban jelenlévő struktúrát, beleértve a fehérjéket, lipideket, DNS-t stb. A melatonin ezt többféleképpen is megakadályozza, egyrészt közvetlenül a szabadgyökökre hatva, másrészt azáltal, hogy serkenti endogén antioxidánsainkat, hogy nagyobb hatékonysággal működjenek. Az optimális melatonin-termelés az egyik olyan tényező, amely az oxidatív stresszt egészséges keretek között tartja.
Antioxidáns és neuroprotektív tulajdonságainak köszönhetően a melatoninnak terápiás potenciált tulajdonítanak az olyan neurodegeneratív rendellenességekben, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a Huntington-kór és az amyotrófiás laterálszklerózis.
A melatoninnak gyulladáscsökkentő hatása is kimutatható. A melatonin számos módon csökkenti a gyulladásos reakciók során bekövetkező szövetpusztulást. Vizsgálatokból tudjuk, hogy csökkenti a különböző gyulladáskeltő citokinek, például az interleukinok és a TNF-alfa felszabadulását.
Kutatási eredmények
A melatoninnal kapcsolatban számos vizsgálatot végeztek az agy védelmével kapcsolatban, különösen preklinikai vizsgálatokat állatokon, de nem csak. E kísérletek közül sokan a stroke-ra gyakorolt hatásokat vizsgálták.
A melatonin adása kísérleti stroke után állatokban csökkenti az infarktus térfogatát, ami mind a szürke, mind a fehérállományban megfigyelhető volt. A melatonin csökkentette a gyulladásos választ, az agyödéma kialakulását és a vér-agy gát áteresztőképességét.
Egy másik vizsgálatban megállapították, hogy a melatonin javította a neuronok túlélését és fokozta a neurogenezist, még akkor is, ha a stroke-ot követő napon alkalmazták. Ezenkívül mind motoros, mind viselkedésbeli javulást mutattak ki a melatonin beadása után.
A szakirodalomban jelentős mennyiségű információ található arról is, hogy a várandós anyák napi ritmusának (és így a melatonin kiválasztás ritmusának) hatékonysága milyen hatással van a magzatok neurológiai fejlődésére. A melatonin nemcsak a vér-agy gáton, hanem a placentáris gáton is könnyen átjut. Az anyák a tejjel is átadják a melatonint a csecsemőjüknek, és az anyatej melatoninkoncentrációja függ attól, hogy a nap melyik szakában termelődik ez a tej. Így az anyatejes táplálás jobb hatással lehet a gyermek éjszakai alvására, és további neuroprotektív tényezőt biztosíthat.
A melatonin neuroprotektív hatása a csecsemők agyára olyan kutatások tárgyát képezi, amelyek célja, hogy hatékony eszközt találjanak a koraszülöttek neurológiai rendellenességeinek kockázatának csökkentésére. A melatonin vonzó jelöltnek tűnik a hatásmechanizmusok megfelelő profilja és kiváló biztonsági profilja miatt.
A melatoninhiány veszélyei
Az alvászavarokkal, különösen az alváshiányos vagy rossz minőségű alvással összefüggő melatonin-fiziológiai rendellenességek veszélyeztetik az agy, pontosabban a hippokampusz épségét, ami kognitív diszfunkcióhoz vezet, és hozzájárul a hangulatzavarok kialakulásához.
A túl gyenge melatonintermelés az alvás időtartamának meghosszabbodását eredményezheti, és elronthatja a különböző alvási fázisok (nREM és REM) arányát. Ez rosszabb regenerálódást és csökkent életminőséget eredmény ez - fokozott nappali álmosság és fáradtság, károsodott kognitív funkciók, több stressz stb.
Az idősek különösen érzékenyek a melatoninhiányra, valamint a neurodegeneratív betegségek kialakulására. Az átlagos melatoninszint az életkor előrehaladtával csökken, ami egyértelműen összefügg az alvászavarok fokozott kockázatával. A rendelkezésre álló melatonin szintje és a neurodegeneráció kockázata között is pontosan kimutatható összefüggés. A melatoninszint pótlásának számos előnye van az időseknél, mind a jobb alvás, mind az agy jobb védelme szempontjából. Sok esetben már kis mennyiségű melatonin pótlása is nagyon hasznos lehet.
Összefoglaló
Az egészséges alvás és a hozzá tartozó melatonin rendkívül fontos neuroprotektív tényezők. Minden egészségtudatos embernek gondoskodnia kell arról, hogy ezek ne hiányozzanak. Ennek elmulasztása növeli számos egészségügyi rendellenesség kockázatát, beleértve a neurodegeneratív rendellenességeket és az agyműködés általános károsodását.
Források:
⮜ Előző cikk
Kreatin - tulajdonságok, hatások, adagolás
Következő cikk ⮞