Szalidrozidok a rhodiola rosea gyökérből - hogyan működnek és mit kell tudni róluk?
A szabványosítás nagyon fontos a növényi kivonatok esetében. Ez biztosítja, hogy a kiegészítéssel pontosan a megfelelő mennyiségű hatóanyagot juttassuk a szervezetbe. Standardizálás nélkül csak abban bíznánk, hogy a kivonatban a megfelelő összetevők a megfelelő mennyiségben vannak, mert ezt senki sem tudja garantálni. A Rosacea-kivonatok esetében általában a rosavinok és a szalidrozidok esetében látunk szabványosítást. Egyre több adat utal arra, hogy a szalidrozidok a fontosabbak, mivel ezek jelentősebb aktivitást mutatnak a szervezetben. Ebben a cikkben az elméletet és a gyakorlatot vizsgáljuk meg, vagyis azt , hogyan működnek a szalidrozidok, milyen előnyökkel járhatnak az egészségre nézve, és hogyan lehet a legjobban kiegészíteni őket. Olvassa el a végéig!
.
Szalidrozidok - mik azok?
A szalidrozidok (más néven rhodiolozidok) a Rhodiola nemzetségbe tartozó növények egyik aktív összetevője. Valószínűleg elsősorban a Rhodiola rosea (Rhodiola rosea) kivonatot tartalmazó étrend-kiegészítőkhöz társítja őket. Valóban, ez az egyik fő forrása ennek az anyagnak a természetben. Bár sokáig a R. rosea jellemzője elsősorban a rosavinok jelenléte volt, ma már egyre inkább elismerik, hogy a gyökereiben található szalidrozidok a fő bioaktív összetevők.
Kémiai szempontból a szalidrozidok feniletanol-származékok, akárcsak a tirozol (egy szalidrozid-származék), amely szintén megtalálható a Rhodiola gyökerében. A kutatások azt mutatják, hogy ezek nagyon sokoldalúan felhasználható anyagok, amelyek számos egészségjavító tulajdonsággal rendelkeznek.
A szalidrozidok hatásmechanizmusa
Az Alexander Panossian vezette skandináv tudósok igen jelentős mértékben járultak hozzá a szalidrozidok hatásával kapcsolatos ismeretekhez. Az utóbbi években azonban egyre több szalidrozidokkal kapcsolatos publikáció került ki kínai tudósok kezéből. Mivel a Rhodiola az egyik legnépszerűbb adaptogén a táplálékkiegészítők között, összetevőit rendkívül alaposan tanulmányozták. Nemcsak a Rhodiola-kivonat egészének hatásait leíró számos publikációval rendelkezünk, hanem az egyes összetevők hatásairól és tulajdonságairól is részletes információkkal rendelkezünk. Az alábbiakban összefoglaljuk a szalidrozidok legfontosabb tulajdonságairól szóló információkat.
MAO-B gátlás
A MAO a monoamin-oxidáz enzim rövidítése. Feladata a monoaminok metabolizálása, amelyek közé olyan neurotranszmitterek tartoznak, mint a szerotonin, a dopamin és a noradrenalin.
Kiterjedten vizsgálták, hogy a Rhodiola montana különböző hatóanyagai hogyan hatnak a monoamino-oxidáz aktivitásra. A szalidrozidok kimutatták, hogy képesek gátolni a MAO-B-t, az enzim perifériás szövetekben ható frakcióját. Ez az aktivitás ~36%-a volt a referencia hatóanyag[1], a szelegilin (a Parkinson-kórban használt gyógyszer) aktivitásának.
A MAO-gátlás a szalidrozidok egyik legfontosabb tulajdonsága, de érdekes módon a rózsagyökérben sokkal több olyan összetevő van, amely hatással van erre az enzimre. A leglenyűgözőbb a roszicidin, amely a MAO-A-t a referenciagyógyszer hatásfokának 16%-ával, a MAO-B-t pedig a szelegilin hatásfokának akár 84%-ával gátolja.
Ezen a ponton kiderül az egyik fő jellemző, amely alapján a szalidrozidok jobbak a rosavinoknál. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a rosavinek gyakorlatilag semmilyen hatással nincsenek a MAO-aktivitásra[1].
A génexpresszióra gyakorolt hatások
Megvizsgálták, hogy a rózsavinkivonat hogyan befolyásolja a génexpressziót. Változásokat figyeltek meg 1062 különböző génben. Ennek során a szalidrozidok közülük 1052-re voltak specifikusan hatással [2]. Ez tehát az egyik fő génátírást befolyásoló anyag.
A szalidrozidok és a Rhodiola által befolyásolt ezen specifikus gének változásai elsősorban a testi működés ezen területeit érintik:
- a veleszületett és a szerzett immunsejtek közötti kommunikáció,
- eNOS jelátvitel,
- a T- és B-sejtek jelátvitelére a reumatoid artritiszben,
- axonvezetési jelátvitel,
- G-proteinhez kapcsolt receptorok jelátvitelét,
- glutamátreceptorok jelátvitele,
- ephrin-receptorok jelátvitel,
- cAMP-mediált jelátvitel,
- ateroszklerózis jelátviteli útvonalak.
A 4-8. pontot érintő gének a viselkedésre és a mentális egészségre gyakorolt hatásokkal hozhatók összefüggésbe. Ezeknek a géneknek a rózsafű segítségével történő befolyásolásával csökkenthető az érzelmi és agresszív viselkedés, ami megerősíti a növény depresszió és szorongás kezelésére való alkalmazásával kapcsolatos preklinikai és klinikai vizsgálatok eredményeit[2].
Milyen hatásai vannak a szalidrozidok használatának?
Teljesen izolált szalidrozidok étrend-kiegészítőkben nem állnak rendelkezésre, és csak csipkebogyó kivonatokból tudjuk biztosítani. Még ha olyan kivonatot használunk is, amelyben csak a szalidrozidokra való standardizálás van feltüntetve, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek benne más hatóanyagok. A gyakorlati hatás tehát mindig a teljes hatóanyag-keverék tulajdonságainak eredménye, nem csak a címkén feltüntetetté. A különbség az, hogy a szalidrozidok pontos tartalma ismert, míg a többi anyag jelenléte és még inkább mennyisége rejtély marad.
A Rhodiola rosea gyökereket évszázadok óta használják Ázsia, Skandinávia és Kelet-Európa[1] hagyományos gyógyászatában:
- az idegrendszer serkentésére,
- a fizikai és szellemi teljesítőképesség javítására,
- a magassági betegséggel szembeni ellenálló képesség javítása,
- a fáradtság, a mentális stressz és a depresszió enyhítésére.
Jelenleg a Rhodiola rosea standardizált kivonatainak használatának fő célja a stresszel szembeni ellenálló képesség növelése (adaptogén hatás) és a jó közérzet javítása. Az alábbiakban a Rhodiola legfontosabb, a szalidrozidoknak tulajdoníthatótulajdonságait ismertetjük.
Hatás a jó közérzetre
Ez a hatás a szög a műsorban. A Rhodiolát, és így a szalidrozidokat tartalmazó kiegészítőket elsősorban azért használják , hogy egyszerűen jobban és egészségesebben érezzék magukat. A kutatási eredmények arra utalnak, hogy az ilyen kiegészítés akár antidepresszáns hatást is helyettesíthet. Ezt nagyban befolyásolja a MAO-gátlás és a neurobiokémiát irányító gének expressziójának megváltozása. A neurotranszmisszió javulása és a neurohormonok stimulálása jobb feltételeket biztosít az agyban az optimális mentális érzelmi állapot fenntartásához és egyszerűen a jobb közérzethez. A fáradtságérzet csökkenése is gyakran megfigyelhető.
Neuroprotektív tulajdonságok
A szalidrozidok neuroprotektív tulajdonságait az utóbbi években egyre intenzívebben emelték ki. Ezen a ponton sok jelentés még mindig preklinikai vizsgálatokból származik, de az általános következtetések nagyon érdekesek és ígéretesek. Mind a szalidrozid, mind a rokon tirozol könnyen átjut a vér-agy gáton, és közvetlenül az agyban hatva védi az idegsejteket a degenerációtól.
Például az ischaemiás stroke kísérleti modelljeiben a szalidrozid segített megvédeni az idegrendszert azáltal, hogy jelentősen csökkentette az infarktus méretét, megakadályozta az agyduzzanatot és javította a neurológiai funkciókat[3].
Az elsődleges mechanizmusok, amelyeknek a szalidrozidok neuroprotektív potenciáljukat köszönhetik, magukban foglalják az antioxidáns, gyulladáscsökkentő és anti-apoptotikus hatásokat több jelátviteli útvonal és kulcsmolekula, például az NF-κB útvonal, a TNF-α és a PI3K/Akt szabályozásán keresztül[3].
Adaptogén tulajdonságok
A Rhodiola rosea arról híres, hogy adaptogén, azaz olyan anyag, amely nem specifikus módon növeli a szervezet stresszel szembeni ellenálló képességét. A szalidrozid az egyik fő oka ennek a hírnévnek, mivel nagymértékben felelős az adaptogén tulajdonságokért[4].
A szalidrozid adaptogén hatásáról számos tudományos publikációban számoltak be, és ez a tulajdonsága az előző bekezdésekben leírt hatásoknak, nevezetesen a génekre és a neurotranszmisszióra gyakorolt hatásoknak köszönhető.
Szalidrozid-kiegészítés a gyakorlatban
A szalidrozidokat a Rhodiola rosea vagy a Rhodiola crenulata növények standardizált kivonatai formájában szedhetjük. A gyakorlatban az R. crenulata faj még nem annyira népszerű alapanyag a táplálékkiegészítőkben, ezért valószínűleg az R. rosea-t tartalmazó táplálékkiegészítőt fogja választani.
A szalidrozidok leggyakoribb szabványosításai az 1%, 3% vagy 5%. Az 1%-os szalidrozidok koncentrációjánál általában a 3%-os rozavinokra vonatkozó szabványosítást is feltüntetik, míg a magasabb koncentrációknál ritkábban adják meg a rozavinok pontos mennyiségét.
Jelenleg Lengyelországban a napi étrend-kiegészítőben megengedett maximális szalidrozid-mennyiség 5 milligramm. A gyakorlatban a legtöbb, csak Rhodiolát tartalmazó étrend-kiegészítő 1 kapszulában vagy tablettában mindössze 5 mg szalidrozidot tartalmaz.
A fogyasztói tapasztalatok azonban nem mindig járnak kéz a kézben a hivatalos ajánlásokkal. Amióta a szalidrozidok nagyobb jelentőségéről szóló ismeretek a rosavinokhoz képest erőteljesebben kezdtek elterjedni, a felhasználók nagyobb valószínűséggel választják a nagyobb mennyiségű szalidrozidokat tartalmazó kiegészítést (akár napi 15 mg-ot is), amint azt számos online fórumon és hasonló forrásokban található beszámoló jelzi.
Mire kell odafigyelni?
Mindenképpen kölcsönhatásokra. A legsúlyosabb probléma a szalidrozidokkal, de más Rhodiola-összetevőkkel is az, hogy a probléma ismeretének hiánya miatt egyes betegek olyan gyógyszerekkel kombinálják, amelyekkel szemben negatív kölcsönhatás áll fenn. Az antidepresszánsok, altatók, fájdalomcsillapítók és ideggyógyszerek különösen problematikusak.
A szalidrozidok MAO-gátlók, és ez mindig piros lámpát kell, hogy jelezzen, ha a fenti csoportok bármelyik gyógyszerét egyidejűleg alkalmazzák. Mindig érdemes meggyőződni arról, hogy nincs-e olyan kölcsönhatás egy adott gyógyszerrel, amely egyértelműen súlyosbíthatja annak hatásait és növelheti a mellékhatások kockázatát.
Ettől eltekintve mind a Rhodiola egésze, mind maguk a szalidrozidok biztonságosnak és nem mérgezőnek számítanak normálisan bevett adagokban.
Összefoglaló
A szalidrozidok a Rhodiola rosea gyökér néhány legfontosabb összetevője. Több mint 1000 gén kifejeződését befolyásolják, kiterjedt hatással vannak az agyműködésre és azon túl is. A szalidrozidok multifunkcionális hatásúak: gátolják a monoamin-oxidázt, javítják a neurotranszmissziót, adaptogén, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásúak. A Rhodiola rosea kivonatot tartalmazó étrend-kiegészítő kiválasztásakor mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy a szalidrozidokra vonatkozó standardizálás fel van-e tüntetve.
Források:
⮜ Előző cikk
Növényi flavonoidok az étrendben és a táplálékkiegészítőkben - mik azok és milyen tulajdonságaik vannak?
Következő cikk ⮞