5 ok a testmozgásra

Kétségtelen, hogy az életmód rendkívül fontos szerepet játszik a mentális és fizikai jólét hosszú éveken át tartó fenntartásában. A fizikai aktivitás az életmód egyik legfontosabb eleme, hiszen jól dokumentáltan egészségfejlesztő hatással van az emberi szervezetre. Vizsgáljunk meg 5 kulcsfontosságú okot, amiért érdemes rendszeresen mozogni.

• A testmozgás javítja a kardiorespiratorikus fittséget
• A testmozgás jótékony hatással van a mentális egészségre
• A testmozgás növeli a szövetek inzulinérzékenységét
• A testmozgás csökkenti a kardiometabolikus betegségek kialakulásának kockázatát
• A rendszeres testmozgás javítja a fizikai és funkcionális alkalmasságot

A testmozgás javítja a kardiorespiratorikus fittséget

A kardiorespiratorikus fittség, amelyet általában a maximális oxigénfelvétel (VO2max) alapján mérnek, az emberi fizikai erőnlét legjobb mutatója, és fontos előrejelzője az általános halálozásnak, a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek és halálozásnak, valamint a rákos megbetegedéseknek. A kardiorespiratorikus fittség az egyénnek a külső légkörből a mitokondriumokba történő oxigénszállításra való képességét mutatja, amely magában foglalja a légzőszervi, a szív- és érrendszeri és az izomműködést. Az alacsony VO2max jól ismert független kockázati tényezője a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozás kialakulásának. Kimutatták, hogy azok a férfiak, akik rendszeres testmozgásba kezdtek és magas VO2max értékeket értek el, a következő nyolc év során körülbelül 50%-kal csökkentették halálozási kockázatukat. A rendszeres testmozgás számos, a szív- és érrendszeri fittséget befolyásoló tényezőt javít, többek között a következőket: oxigénszállító kapacitás (pl. szívperc-térfogat), az oxigén diffúziója a dolgozó izmokba (pl. kapilláris sűrűség, sejtmembrán áteresztőképesség, izommioglobin-tartalom) és ATP-termelés (pl. mitokondriumok sűrűsége, fehérjekoncentráció).

A testmozgás jótékony hatással van a mentális egészségre

Egy másik ok a testmozgás mellett a testmozgás mentális egészségre gyakorolt pozitív hatása. Tanulmányok kimutatták, hogy a rendszeres testmozgás hatékony módszer a mentális egészség javítására, mivel csökkenti az átélt stressz szintjét, és csökkenti a feszültséget, a szorongást, a depresszió és a szorongásos zavarok tüneteit. A testmozgás emellett növelheti az absztinencia arányát és csökkentheti az elvonási tüneteket, a szorongást és a depressziót, valamint javíthatja a kognitív funkciókat és az életminőséget a pszichoaktív anyagoktól, különösen az alkoholtól és a kábítószerektől függő embereknél.

A testmozgás növeli a szövetek inzulinérzékenységét

A rendszeres testmozgás javítja a szénhidrát-anyagcsere számos paraméterét, és csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát azáltal, hogy javítja a glükóztoleranciát és az inzulinnal szembeni szöveti érzékenységet. A vázizomzatból edzés közben felszabaduló anyagok - a miokinek - gyulladáscsökkentő hatásúak, fokozzák a zsírsavak oxidációját, fokozzák a vázizomszövet glükózfelvételét, javítják az inzulinszekréciót és a szövetek érzékenységét erre a hormonra.

A testmozgás csökkenti a kardiometabolikus betegségek kialakulásának kockázatát

A rendszeres testmozgás csökkenti a nyugalmi pulzusszámot, a vérnyomást és az aterogén (ateroszklerotikus) lipidmarkerek, mint például az összkoleszterin, a lipoprotein frakció LDL (úgynevezett "rossz" koleszterin), a nem-HDL-koleszterin és a trigliceridek koncentrációját. A testmozgás ezzel szemben növeli a fiziológiás szívhipertrófiát és a HDL-frakció lipoproteinek(az úgynevezett "jó" koleszterin) koncentrációját, valamint javítja a szívizom perfúzióját, azaz a szívben történő véráramlást. Mindezek a paraméterek a szívterhelés csökkenését és a szív- és érrendszeri funkciók javulását eredményezik egészséges és beteg embereknél egyaránt. Tanulmányok kimutatták, hogy a hosszú távú fizikai aktivitás összefügg a gyulladásos markerek csökkenésével, a kardiometabolikus paraméterek javulásával és a szívelégtelenség kockázatának csökkenésével, valamint a krónikus és életveszélyes betegségekben szenvedő betegek általános túlélési idejének javulásával. A rendszeres testmozgás javítja az érrendszeri endothelfunkciót, növeli a szív ejekciós frakcióját és a terhelhetőséget, javítja az életminőséget és csökkenti a kardiovaszkuláris halálozást, különösen a szív- és érrendszeri betegségben szenvedő betegek esetében.

A rendszeres testmozgás javítja a fizikai és funkcionális alkalmasságot

A testmozgás másik oka az izomtömeg, az erő és a teljesítmény növelése, valamint a mindennapi élet alapvető tevékenységeihez szükséges fizikai és funkcionális alkalmasság javítása. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ma már minden korosztály számára legalább heti két alkalommal rendszeres, az izmokat erősítő erőgyakorlatokat ajánl, mivel ezek további egészségügyi előnyökkel járnak. A rendszeres izomerősítő erőgyakorlatok rendkívül fontosak az egyensúly stabilizálása, a mozgáskoordináció és az izomerő javítása érdekében, és még inkább az idősebbeknél az esések kockázatának csökkentése érdekében. Ezen túlmenően tanulmányok kimutatták, hogy a rendszeres erőnléti gyakorlatok jótékony hatással vannak a csontsűrűségre, a testösszetételre, a törékenységi szindróma tüneteire, a metabolikus szindróma és a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőire, valamint a várható élettartamra.

Források:

• Ruegsegger GN, Booth FW: A testmozgás egészségügyi előnyei. Cold Spring Harb Perspect Med. 2018 Jul 2;8(7):a029694.

• Wang Y, Ashokan K.: Testmozgás: Az előnyök áttekintése a pszichológiai szinttől a genetikáig és azon túl. Front Physiol. 2021 Aug 12;12:731858.

• Warburton DER, Bredin SSD.: A fizikai aktivitás egészségügyi előnyei: az aktuális szisztematikus áttekintések szisztematikus áttekintése. Curr Opin Cardiol. 2017 Sep;32(5):541-556.

• Pinckard K, Baskin KK, Stanford KI: Effects of Exercise to Improve Cardiovascular Health. Front Cardiovasc Med. 2019 Jun 4;6:69.

• Giménez-Meseguer J, Tortosa-Martínez J, Cortell-Tormo JM: A testmozgás előnyei a mentális zavarokra és az életminőségre a szerhasználati zavarokkal küzdő betegeknél. A Systematic Review and Meta-Analysis. Int J Environ Res Public Health. 2020 May 23;17(10):3680.