A cink és az endokrin rendszer - milyen összefüggések vannak?
Számos endokrin rendszer függ a cinktől. Ha ez hiányzik, csúnya komplikációk léphetnek fel számos hormonban. A cink befolyásolja a nemi hormonokat, a pajzsmirigyhormonokat, a növekedési hormont, az inzulint, a melatonint és sok más fontos hormont. A cinkhiány sajnos elég gyakran előfordul, és nem csak a fejlődő országokban. Még a fejlett társadalmakban is előfordulhatnak a cinkhiánnyal összefüggő endokrin rendellenességek, ha nem figyelünk oda a cinkellátásra az étrendben. Ebben a cikkben a cinknek az emberi szervezet egyes hormonok és endokrin rendszerek működésére gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. Olvassa el a végéig!
- Hogyan hat a cink a hormonokra?
- A cink mint férfi elem, azaz a tesztoszteronra gyakorolt hatások
- Cink és pajzsmirigyhormonok
- Cink és az inzulin- és cukoranyagcsere
- Cink kontra neuropeptid Y és leptin
- Cink és melatonin
- Hogyan pótoljuk a cinket a hormonális egészség támogatása érdekében?
- Összefoglaló
Hogyan hat a cink a hormonokra?
A cinkanyagcsere számos hormon fiziológiai és biokémiai szintjét befolyásolja. Ezért a növekedési zavarokat, a hipogonadizmust és bizonyos endokrin betegségeket a cinkhiánnyal hozták összefüggésbe. A hormonális szabályozás szempontjából a cink nagyon sokoldalú.
A cink növeli a növekedési hormon szintézisét és receptorainak számát, így fontos közvetítő szerepet játszik a hormon receptorához való kötődésében. Mivel a cink nagy mennyiségben van jelen a hasnyálmirigy szövetében, részt vesz az inzulinhatás szabályozásában. Kiterjedten részt vesz a pajzsmirigyhormonok anyagcseréjében és hatásában. Az elhízott egyének alacsony cink- és magas leptinszintje a cink és a leptin közötti kritikus kapcsolatra utal. A cinket összefüggésbe hozták a melatonin szintéziséért felelős enzimek aktivitásával, és a melatonin szabályozó hatással van a cink gyomor-bélrendszerből történő felszívódására. A cink a viselkedésre is különös hatással van
A fenti összefüggések ismeretében feltételezhető, hogy a cink számos endokrin rendszerben kulcsszerepet játszik. Az alábbiakban részletesebben áttekintjük a cink és a legfontosabb endokrin rendszerek kölcsönhatásait.
A cink mint férfi elem, azaz a tesztoszteronra gyakorolt hatások
A cink szinte minden enzimrendszerben jelen van, és kulcsszerepet játszik a férfi reproduktív rendszerben. A férfiak számos előnyt élveznek a cink jelenlétéből. Szükség van rá a tesztoszteron megfelelő termeléséhez és a normális prosztataműködés fenntartásához.
A férfiassággal való kapcsolat a cink orvostudományi történetének legelején található. A táplálékkal okozott cinkhiányt az embereknél először 1963-ban írta le Dr. Prasad. Akkoriban azt feltételezték, hogy a cinkhiány lehet a felelős az egyiptomi serdülő fiúk növekedési elmaradásáért és hipogonadizmusáért. Ezeknek a fiúknak 12-24 hónapos cinkpótlást vezettek be, ami a másodlagos nemi jellegek kialakulását eredményezte, és mind a hipogonadizmus, mind a növekedési elmaradás megszűnt. Minden esetben!
A cink két szinten hat a férfi hormonokra:
- Szabályozza a gonadotrop hormonok (LH és FSH) termelését az agyban;
- közvetlenül a hereszövetben fejti ki hatását.
Egyes vizsgálatokban összefüggés mutatkozott a cink elérhetősége és az agyalapi mirigy LH termelése között, amely hormon az agyból továbbítja a jelet a heréknek a tesztoszteron termelésére. Az analógia az FSH, a spermatogenezist elindító hormon termelésével áll fenn. Így bizonyos mértékig a cink befolyásolja****a férfi termékenységet. Ismert, hogy biztosítja a spermiummembrán integritását, növeli a spermiumok mozgékonyságát, a spermium farok helezonos mozgását. A cink gyakran megjelenik a termékenység javítását célzó étrend-kiegészítők összetételében.
A herékben kifejtett hatásán kívül a cink az angiotenzin-konvertáló enzimen (ACE) keresztül a mellékvesék androgéntermelésében is részt vesz.
A cink különösen a tesztoszteron dihidrotesztoszteronná (DHT) történő átalakulását befolyásolja, mivel az ebben az átalakulásban részt vevő 5α-reduktáz egy cinkfüggő enzim. A cinkhiány emellett károsíthatja az androgénreceptorok működését, így az androgénekre gyakorolt hatás valóban sokrétű.
Cink és pajzsmirigyhormonok
A pajzsmirigyhormonok fontos szerepet játszanak a szervezet homeosztázisában, elősegítik a lipid- és glükózanyagcserét, szabályozzák a metabolikus adaptációkat, reagálnak az energiabevitel változásaira és szabályozzák a hőtermeléseket. E hormonok megfelelő anyagcseréjéhez és működéséhez különböző tápanyagok hozzájárulására van szükség. Ezek közé tartozik a cink, amelynek kölcsönhatása a pajzsmirigyhormonokkal összetett.
A cink pajzsmirigyhormon-anyagcserére gyakorolt hatását számos hipotézis magyarázza. A mechanizmusok, amelyek révén a cink befolyásolja a pajzsmirigy működését, a következők:
- A jelzőhormonok szintézise az agyban (TRH és TSH),
- a pajzsmirigyhormonok szintézise,
- a T4 T3-á történő átalakulásának hatékonysága,
- a hordozófehérjék termelése.
A cinkhiány nemcsak a pajzsmirigyhormonszintézis sebességét rontja, hanem súlyosbíthatja e szerv sorvadását és degeneratív elváltozásait is. Ebből a szempontból a cink antioxidáns tulajdonsága nagy jelentőséggel bír.
A cinket a pajzsmirigyhormon-receptorok, különösen a trijódtironin (T3) működéséhez nélkülözhetetlennek tartják. A T3 hormonreceptornak cinkre van szüksége a biológiailag aktív állapotának fenntartásához. A tiroxinkötő fehérje termelésének növelésével a cink befolyásolhatja a T4 hormonszintet. Szintén cinkfüggő az I-5' típusú dejodináz, a T4 T3-á történő átalakításához szükséges enzim. Cinkhiány esetén a T4 aktív T3 hormonná történő átalakulásának hatékonysága jelentősen csökken.
Különböző tanulmányok megállapították, hogy statisztikailag a pajzsmirigy alulműködés inkább cinkhiánnyal, a pajzsmirigy túlműködés pedig éppen ellenkezőleg, ennek az elemnek a többletével hozható összefüggésbe.
Cink és az inzulin- és cukoranyagcsere
Az inzulin a hasnyálmirigy β-sejtjeiben cinket tartalmazó kristályok formájában tárolódik. A cink nemcsak az inzulin szerkezetében van jelen, hanem döntő hatással van biológiai aktivitására is. A cink inzulinszerű tulajdonságait bizonyítja többek között az a tény, hogy cukorbetegeknél és állatoknál a glikémiás kontrollt cinkpótlással sikerült fenntartani. A cink az izom- és zsírszövetben expresszálódó inzulinreagáló aminopeptidáz (IRAP) enzimmel együttműködve befolyásolja a glükóz sejten belüli transzportjának folyamatát. Az IRAP nélkülözhetetlen a GLUT-4 glükóztranszporter megfelelő működéséhez.
Cink kontra neuropeptid Y és leptin
Ez a két hormon nagymértékben részt vesz az étvágy szabályozásában. A cink mindkettőre hatással van.
Az étvágytalanság és a károsodott ízérzékelés a cinkhiány legjellemzőbb jelei. Ez a hiány akár az anorexia nervosa kialakulására is hajlamosíthat. A cink mennyiségének növelése az étrendben, többek között táplálékkiegészítéssel, a gyógyulást és a súlygyarapodást támogató elemek egyike. E hatás hátterében valószínűleg a neuropeptid Y-ra, pontosabban annak csökkent szekréciójára, aktív formává való károsodott átalakulására és jelátvitelének károsodására van hatással.
Másrészt kapcsolat áll fenn a cink és a leptin között, amely hormon többek között a jóllakottság érzésének kiváltásáról ismert. A vizsgálatban megállapították, hogy a cinkhiány kritikusan gátolja a leptin zsírszövetből történő kiválasztását, és a gátolt leptinszintekkel párhuzamosan az IL-2 és a TNF-α szintje is jelentős csökkenést mutatott. Megfigyelték, hogy a cinkpótlást követően a vizsgálatban résztvevőknél a leptinszekréció, valamint az IL-2 és TNF-α koncentráció jelentős növekedése volt megfigyelhető. A cinkhiány a leptinszekréció csökkentésével és a leptinrezisztencia kiváltásával hajlamosíthat az elhízásra.
Cink és melatonin
A cink és a melatonin kapcsolata nagyon szívélyes, segítik egymást. A melatonin megkönnyíti a cink felszívódását a gyomor-bélrendszerben, a cink pedig segíti a tobozmirigyet a melatonin termelésében. Rágcsálókon végzett kísérletek során megállapították, hogy a melatonin elérhetőségének egyszerű manipulálása jelentős hatással volt a szervezetben lévő cink mennyiségére.
A cink részt vesz a szerotonin szintézisében, amely a "boldogsághormon", de egyben a melatonin termelésének előfutára is. Gyakorlati kísérletek igazolták, hogy a cinkpótlás növelte a melatoninszintézis ütemét a tobozmirigyben, míg a cinkhiány e "alváshormon" termelésének csökkenéséhez vezet.
Különösen a sportolók körében népszerű a cink éjszakai pótlásának gyakorlata, és a melatonin szintézisre gyakorolt hatása valószínűleg az egyik tényező, amely ezt a gyakorlatot indokolja.
Hogyan pótoljuk a cinket a hormonális egészség támogatása érdekében?
A kiegészítésre vonatkozó döntés jól függ a táplálkozás alapállapotától és az olyan tünetek súlyosságától, amelyek ennek az elemnek a hiányára utalhatnak. Standard megelőző egészségügyi intézkedésként naponta 10-15 mg cinkiont szedünk. Azokban az esetekben, amelyek erősebb beavatkozást és a cinkszint gyorsabb pótlását igénylik, néha napi 30-75 mg cink dózisát alkalmazzák, néha pedig ennél magasabbat.
A cinket monopreparátumként vagy rézzel komplexben lehet alkalmazni. A réz hozzáadása a két ásványi anyag egyensúlyának elősegítésére szolgál. A kettő között sajátos kölcsönhatás van, mivel kimerítik egymás tartalékait. A cink önmagában történő túl hosszú ideig történő használata vagy a túl nagy dózisok alkalmazása növeli a rézhiány kockázatát, ami további egészségügyi problémákat okoz.
Összefoglaló
A cink hormonokra gyakorolt hatása egyenesen lenyűgöző. A pajzsmirigy, a nemi hormonok, az alváshormon, az étvágyat szabályozó hormonok, az inzulin, a növekedési hormon és az IGF-1 mind a cink elérhetőségétől függ. Bár a szervezetünkben lévő teljes mennyisége csak néhány gramm, hiányát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egészségre gyakorolt ilyen széleskörű hatása miatt kétségtelenül érdemes figyelemmel kísérni a cinkellátottságot az étrendben, és szükség esetén megfelelő pótlással kiegészíteni.
Források:
⮜ Előző cikk
Nootropikumok - mik azok és milyen tulajdonságokkal rendelkeznek?
Következő cikk ⮞