Koffein és energiaszint - mi a kapcsolat?

A koffein növeli az energiaszintet és elűzi a fáradtságot, ezt mindannyian tudjuk. Csodálatosan élvezetessé teheti a napot, vagy támogathat minket a munkában és a tanulásban. De HOGYAN teszi ezt! Ez sokak számára rejtély, pedig a hatásait jól kutatják. Hasznos, ha tudjuk, hogyan hatnak az általunk bevitt anyagok. Így sokkal jobban ki tudjuk majd használni a hatásaikat, és figyelni tudunk a más kiegészítőkkel, gyógyszerekkel vagy élelmiszerekkel való kölcsönhatásokra.

A koffein és az energiaszint

Kíváncsi , hogyan csökkenti a koffein a fáradtságot? Az igazság az, hogy ezt többféleképpen teszi, de egy mechanizmus kiemelkedik. Az adenozinreceptorokra gyakorolt hatásáról van szó.

Az adenozin aktivitásának gátlása

Az adenozin egy nukleozid, amely neurotranszmitterként működik. Az agyban a hatása az, hogy gátolja az aktivitását, ami többek között azt jelenti, hogy fáradtságérzetet vált ki. Az adenozin részt vesz az alvás és az ébrenlét ritmusának szabályozásában. Szintje fokozatosan emelkedik, amikor napközben ébren vagyunk, és gyorsan csökken alvás közben.

A koffein és az adenozin nagyon hasonló szerkezetűek. Ez adja meg nekik azt a képességet, hogy ugyanazokhoz a receptorokhoz - az adenozinreceptorokhoz - kapcsolódjanak. Így versenyre kerül sor. A koffein, amikor az adenozinreceptorhoz kötődik, megakadályozza az adenozin kötődését. Ami még fontosabb - ha egyszer már kapcsolódott, nem váltja ki ugyanazt a választ, mint az adenozin. Így antagonizmus jön létre - a koffein blokkolja az adenozin hozzáférését a receptorokhoz, így az adenozin nem tud fáradtságot kiváltani.

Távirati összefoglalva: a koffein pontosan ellentétes hatást vált ki, mint az adenozin, amely álmosságot okoz. Ez a koffein fő hatásmechanizmusa, amely már kis dózisban is jelentkezik.

Egyéb mechanizmusok

Bár az adenozin-antagonizmus a domináns tulajdonság, a koffein számos más úton is képes energiával feltölteni bennünket. Ezek közé tartoznak a következők:

a foszfodiészteráz (PDE) enzimek gátlása,
a kalcium felszabadulásának elősegítése az intracelluláris raktárakból,
kölcsönhatás a GABA(A)-receptorokkal,
a dopamin, a noradrenalin és az acetilkolin felszabadulásának fokozása.

Koffein mint edzés előtti készítmény? A tökéletes megoldás!

A koffein az egyik legismertebb ergogén, azaz a fizikai állóképességet növelő és a sportteljesítményt javító anyagokközé tartozik. Ebben az összefüggésben meglehetősen sokoldalúnak tűnik, hiszen a legtöbb ismert sportágban működik.

Az intenzív sporttevékenységek, különösen a hosszú ideig végzettek, szolidan kifáraszthatnak. Minél hamarabb elsajátítja a fáradtságot, annál hamarabb hagyja abba az agy a kellően erős jelek küldését az izmok felé. Az izmoknak pedig erős impulzusra van szükségük ahhoz, hogy állóképességük határán dolgozzanak. Az az érdekünk, hogy a fáradtság kialakulásának ezt a küszöbét minél későbbre toljuk. A koffein ideális erre.

A neuromuszkuláris működés modulálása és az izomösszehúzódás fokozása a koffein további előnyei a sportban, amelyek tökéletesen kiegészítik a koffein energizáló hatását, így sokoldalú edzés előtti kiegészítővé teszik.

A koffein ergogén hatásai még hosszú távú használat esetén sem tűnnek el

Mindannyian tudjuk, hogy a megszokott kávéfogyasztás vagy a koffeintartalmú étrend-kiegészítők használata esetén azok már nem úgy hatnak, mint az első alkalommal. Idővel egyszerűen csökken az érzékenység az energizáló hatásaira. Azt gondolhatnánk, hogy ugyanez történik a sportkondicionáló hatásával is. De itt a meglepetés!

A tanulmányok azt mutatják, hogy ergogén hatás szempontjából a koffein hatékonysága még rendszeres használat mellett sem tűnik el. Igaz, hogy előfordulhat a hatás enyhe elfojtása, de ettől függetlenül még hosszú távú és napi koffeinbevitel esetén is jelentkezik az ergogén hatás.

Koffeinfüggőség

Valós a koffeinfüggőség? A koffein a világ legnépszerűbb stimulánsa, így meglehetősen ártalmatlannak tűnik, de a függőség lehetséges. Ezt az állapotot koffeinizmusnak nevezzük. Általában a napi 500 mg-ot meghaladó dózisú koffein tartós bevitele esetén jelentkezik.

Igaz, lefolyása nem olyan súlyos, mint a komolyabb stimulánsoké, de a koffein hosszú ideig tartó visszaélés után az elvonás kellemetlen tüneteket okozhat (fáradtság, fejfájás, ingerlékenység stb.). Szerencsére ezek általában csak néhány napig tartanak.

A koffeinizmus tünetei a következők lehetnek:

Nyugtalanság és szorongás,
ingerlékenység,
túlzott nyugtalanság,
izomremegés,
álmatlanság,
fejfájás,
túlzott vizelethajtás,
érzékszervi zavarok,
szív- és érrendszeri tünetek,
gyomor-bélrendszeri panaszok (pl. hányinger, hányás, hasmenés).

A fenti tünetek nemcsak hosszú távú koffeinfogyasztás esetén jelentkezhetnek, hanem már egyetlen adag után is, amikor a szervezet anyagcsere-képességének meghaladásakor túl sok a koffein.

Ne vegyen be koffeint túl későn!

Fáradtságot gátló hatása miatt a túl későn bevett koffein megnehezítheti az elalvást, és ronthatja az alvás általános minőségét. A véráramban keringő koffein kitolja az esti melatonin-kiválasztás időzítését, ezért lefekvés előtt mindenképpen kerülnünk kell.

Egy általános ökölszabály szerint lefekvés előtt legalább hat órával abba kell hagyni a koffein fogyasztását. Ez az idő meghosszabbítható azoknál az embereknél, akiknek a koffein anyagcseréje természetüknél fogva lassú. A koffein szervezetből való kiürülésének ideje olyan tényezőktől is függ, mint a nem, az életkor, a fogamzásgátló szedése, a terhesség és a dohányzás. A nők statisztikailag 20-30%-kal gyorsabban választják ki a koffeint, mint a férfiak.

Általános szabályként elmondható, hogy minél korábbi az utolsó koffein- vagy kávéfogyasztás időpontja, annál jobb az alvásunk szempontjából.

Források: