Mit kell tudni a probiotikumokról? Érdekes tények és hasznos tippek

Régebben pánikszerűen féltünk minden baktériumtól. A tudomány fejlődésével erősen megváltozott az e mikroorganizmusokkal szembeni hozzáállás. A különböző baktériumtörzsek egészségfejlesztő tulajdonságait ma már erősen kutatják. A probiotikumok előnyei széleskörűek lehetnek, többek között: jobb emésztési komfortérzet, testsúlycsökkentés, jobb lipidogram, vagy akár stresszcsökkentés és jobb hangulat.

Az átlagember számára kihívást jelenthet, hogy kiválassza a számára legjobb probiotikumot. A probiotikus termékek piaca ma már óriási, és ahogy az a világban lenni szokott, a népszerűség hullámán néha rossz minőségű termékeket reklámoznak. Ebből a cikkből megtudhatja , hogy mik azok a probiotikumok, és mire kell figyelnie, amikor probiotikumot választ magának.

• Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy baktériumnak ahhoz, hogy probiotikum legyen?
• Hogyan ellenőrizze a probiotikumok címkéit?
• A kefir és a savanyúság jó probiotikum?
• Példák a jó probiotikus étrend-kiegészítőkre
• A probiotikumok további összetevői
• Milyen baktériumok lehetnek probiotikumok?
• Biztonságosak a probiotikumok?
• Adhatók-e probiotikumok gyermekeknek?
• Mi a probiotikumok jövője? Lehet még jobb?

Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy baktériumnak ahhoz, hogy probiotikum legyen?

A probiotikum egy olyan speciális baktérium, amelyet megfelelően tanulmányoztak, és meghatározott tulajdonságokkal rendelkezik. Röviden: a szóban forgó baktériumnak természetes módon kell előfordulnia az emberi mikrobiomban, bizonyítottan előnyös tulajdonságokkal kell rendelkeznie az emberi egészségre, nem szabad kórokozó hatásúnak lennie, és elég stabilnak kell lennie ahhoz, hogy étrend-kiegészítő készítéséhez felhasználható legyen.

Másrészt probiotikumnak nemcsak baktériumot nevezhetünk, hanem olyan készterméket (étrend-kiegészítőt, gyógyszert) is, amely egy vagy több probiotikus baktériumtörzs keverékét tartalmazza.

Ha azonban a probiotikumok részletesebb jellemzése érdekli, hasznos a Progress in Microbiology 2013[1] című szaklapban bemutatott összefoglaló a funkcionális és technológiai jellemzőkről.

A probiotikus baktériumok funkcionális jellemzői:

• Eredet az emberi mikrobiomból;
• meghatározott generikus és faji hovatartozás, molekuláris biológiai módszerekkel megerősítve;
• gyomornedvekkel és epesavakkal szembeni ellenálló képesség szájon át történő bevitel után;
• probiotikus tulajdonságainak megőrzése a technológiai feldolgozást követően és viszonylag hosszú tárolási idő;
• a felszíni tulajdonságoknak köszönhetően képes a hámsejtekhez tapadni;
• patogén, rákkeltő vagy invazív hatások hiánya;
• antimikrobiális hatású anyagok, például szerves savak, hidrogén-peroxid vagy bakteriocinok előállításának képessége;
• verseny a receptorokért a patogén mikroorganizmusokkal, például az E. colival és a S. typhimuriummal;
• antagonizmus a tipikus gyomor-bélrendszeri kórokozókkal szemben;
• jótékony hatás a gazdaszervezetre, amelyet jó módszertannal végzett klinikai vizsgálatokkal igazoltak.

A probiotikus baktériumok technológiai jellemzői:

• nagy mennyiségű biomassza könnyű előállításának képessége;
• ellenállnak az olyan tartósítási eljárásoknak, mint a fagyasztás vagy a fagyasztva szárítás;
• a baktériumok tulajdonságainak életképessége és stabilitása a késztermékek tárolása és forgalmazása során;
• magas túlélési arány a késztermékben;
• a késztermékek érzékszervi tulajdonságainak romlásmentes volta;
• bakteriofágokkal szembeni ellenálló képesség és genetikai stabilitás.

A fenti jellemzők összhangban vannak a FAO/WHO iránymutatásokkal.

Hogyan ellenőrizze a probiotikumok címkéit?

A következőkben e funkcionális jellemzők közül a második tulajdonsággal, a törzshovatartozás címkézésének kérdésével foglalkozunk. Az elképzelés az, hogy a probiotikus étrend-kiegészítő összetételén fel kell tüntetni a baktériumtörzs teljes, 3 részből álló nevét.

A fenti grafikon erősen megvilágítja a témát. Egy jó probiotikumban a név mindhárom tagjának szerepelnie kell. Ha például a teljes név helyett, mint a grafikonon, csak a"Bifidobacterium breve" szerepelne, az nagyon keveset mondana a termék hatásáról. A B. breve-nek számos különböző törzse létezik, és bár néhány tulajdonságuk azonos lehet, nem tudjuk, hogy mindegyik úgy hat-e az emberi szervezetre, ahogyan szeretnénk. Ha kifejezetten a BR03-at keresi a székrekedéscsökkentő hatása miatt, akkor egy másik B. breve törzshez nyúlva nem garantálja ezt a hatást, sőt, teljesen másképp hathat a bélmozgásra.

A teljes név és a betűszámos megjelölés (szabadalmi szám) ismeretében ellenőrizheti, hogy milyen klinikai vizsgálatokat végeztek ezzel a törzzsel, és pontosan milyen tulajdonságokról számoltak be.

PS. A BR03 baktériumnak nagyon érdekes hatásai vannak az emberre, és megtalálható az AH Bifido Forte probiotikumban!

A kefir és a savanyúság jó probiotikum?

Ezek kétségtelenül értékes termékek, amelyek kívánatosak az egészséges táplálkozásban, de nem nevezhetők probiotikumoknak. A probiotikum egy adott baktériumtörzs, nem pedig egy egész élelmiszer, amely sokféle baktériumot tartalmazhat, amelyeknek sem a pontos összetételét, sem a mennyiségét, sem az arányát nem ismerjük.

Bár az erjesztett termékek néha valóban támogathatják a bélmikrobiomot és javíthatják a bélműködést, nem nevezhetők probiotikumoknak.

Példák a jó probiotikus étrend-kiegészítőkre

Az egytörzsű probiotikumok közül a következők a királyok:

• Lactobacillus rhamnosus GG (pl. Dicoflor, de számos más termék is).
• Saccharomyces boulardii élesztő (pl. Enterol, de sok helyettesítője is van)
• Limosilactobacillus reuteri Protectis a BioGaia-tól

Gyakran azonban egynél több törzsre van szükség. A több törzsből álló probiotikumok között keresse a következőket:

• Apollo's Hegemony Bifido Forte
• BioKult
• Lab One No1 Probiotic
• HelathLabs ProbioticMe
• Kirkman Bifido Complex
• Vivomixx

A probiotikumok további összetevői

A probiotikus baktériumok leggyakoribb kiegészítői a prebiotikumok. A prebiotikumok általában poliszacharidok, amelyek tápanyagként szolgálnak a baktériumok számára, és felgyorsítják a hasznos mikroorganizmusok szaporodását a bélben.

A probiotikumokhoz leggyakrabban használt prebiotikumok a következők:

• inulin
• FOS - fruktooligoszacharidok
• galakto-oligoszacharidok GOS
• akácrost

Általában az ilyen hozzáadásnak sok értelme van, mert maximalizálja a probiotikum hatását. Egy prebiotikummal gyorsabban és hatékonyabban optimalizálható a bélmikrobiom összetétele. Előfordul azonban, hogy egyes prebiotikumokra kevésbé jól reagálunk, bélforgatagot élünk át. Ez erősen egyéni kérdés, és érdemes megfigyelni a szervezetünket. Ha tudja, hogy egy bizonyos prebiotikummal szemben túlérzékeny, alaposan ellenőrizze a probiotikumok összetételét.

Néha más összetevőket is adnak a probiotikumokhoz. Néha ezek növényi kivonatok, vitaminok, ásványi anyagok. Érdemes odafigyelni arra, hogy az ilyen adalékanyagok antibakteriális hatásúak-e, és nem csökkentik-e az élő baktériumok mennyiségét a kapszulában vagy tasakban.

Milyen baktériumok lehetnek probiotikumok?

Számos baktériumtípus és -faj létezik, amelyeket probiotikumként ismerünk el. Messze a legnépszerűbbek a tejsavbaktériumok:

• Lactobacillus
• Bifidobacterium

Vannak azonban probiotikus nemzetségek is:

• Streptococcus
• Bacillus
• Lactococcus

És sokkal ritkábbak:

• Escherichia coli (pl. Nissle 1917).
• Leuconostoc
• Pediococcus
• Enterococcus
• Carnobacterium
• Oenococcus
• Tretragenococcus
• Vagococcus
• Weissella

Külön megemlítjük a nagyon népszerű probiotikumot, a Saccharomyces boulardii-t. A probiotikum definíciója általában baktériumokra utal. A S. boulardii-t azért különítjük el a többitől, mert ez ... egy élesztőgomba. Ennek ellenére rengeteg kutatás igazolja a hatékonyságát számos szempontból, így szégyenkezés nélkül állhat a Lactobacillusok és a Bifidobaktériumok sorában.

Biztonságosak a probiotikumok?

Elvileg igen, de mégis fontos, hogy az ember a saját igényeinek megfelelő törzseket válassza ki, és értelmezze, hogy az aktuális állapota nem ellenjavallt-e a probiotikumoknak.

Összességében egy egészséges, 70 kg-os ember számára legfeljebb 35 gramm baktériumszárazanyag tekinthető biztonságos probiotikum-mennyiségnek, ami igen nagy mennyiség.

Mi lehet ellenjavallat? Népszerű példa a SIBO (baktériumok túlszaporodása a vékonybélben) esetén sok probiotikum rossz tolerálhatósága, pedig jól szedve sokat segíthetnek. Problémás lehet továbbá a probiotikumok alkalmazása nagyobb orvosi beavatkozások (pl. rákkezelés) után, amelyek növelhetik a bakteriális gát áteresztőképességét.

A probiotikumok kiválasztásakor érdemes a vizsgálatokban tapasztalt hatások alapján tájékozódni. Fontos odafigyelni arra, hogy véletlenül se legyenek ellentétesek a várakozásainkkal. Ha például székrekedéssel küzdünk, és olyan probiotikumot választunk, amelynek hatása lassítja a bélmozgást (és ezért segít a hasmenésnél), akkor akár ronthatunk is a problémán.

Adhatók-e probiotikumok gyermekeknek?

Igen, még újszülötteknek is! Ha szükséges, a csecsemőknek szánt probiotikumok az élet első napjaitól adhatók, még koraszülöttként született csecsemőknél is. Csak az a fontos, hogy olyan törzset (vagy törzsek keverékét) válasszuk, amelynek bizonyítottan jó hatása van újszülötteknél.

Különösen népszerű a császármetszés után született újszülötteknél a probiotikus terápia, mivel nekik még nem volt lehetőségük arra, hogy az anya szülőcsatornájából összegyűjtsék a "baktériumréteget". A megfelelően kiválasztott probiotikumok ilyen helyzetben felgyorsíthatják a fiziológiás baktériumflóra helyreállításának folyamatát, hogy az a természetes úton született gyermekekéhez hasonló legyen.

Mi a probiotikumok jövője? Lehet még jobb?

Lehetséges, hogy a jövőben a tudomány még inkább az úgynevezett farmabiotikumok létrehozására fog összpontosítani. Olyan genetikailag módosított baktériumokról beszélünk, amelyek pontosabb hatást tudnak majd kifejteni, és erőteljesebb hatást tudnak majd kifejteni. Az ilyen szuperbaktériumokat gyógyszerként lehetne használni a legkülönbözőbb betegségek kezelésére, nem csak az emésztőrendszert érintő betegségek kezelésére.

A mikroorganizmusok és az emberrel való kapcsolatuk kutatásának üteme hihetetlenül gyors, és az új információk egyre több meglepetést okoznak. Kétségtelen, hogy a közeljövőben várható a probiotikus termékek nagyobb hozzájárulása az orvostudományhoz és a farmakológiához.

Források:

• Monika Jach, Renata Łoś, Maciej Maj, Anna Malm "PROBIOTIKUMOK - FUNKCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI ALKALMAZÁSOK"| POST. MICROBIOL., 2013, 52, 2, 161-170.