Nátrium-butirát és a sport - mi a haszna és milyen adagolásban használjuk?

Az elmúlt évtizedben a sportolók teljesen megváltoztatták a táplálékkiegészítőkhöz való hozzáállásukat. Ma már nem csak a szigorúan a sportteljesítményre és az anabolizmusra ható kiegészítők vannak jelen a sportban, hanem sokkal több, jellemzően egészségfejlesztő termék is. Azáltal, hogy támogatják általános egészségüket, beleértve a bélrendszer egészségét és a mikrobiom állapotát is, a sportolók közvetve fokozzák teljesítményüket. Anátrium-butirát egy ilyen táplálékkiegészítő, amely nem kapcsolódik közvetlenül a sporthoz, mégis sok sportoló szereti. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogyan segíthet a nátrium-butirát a sportolóknak. Olvassa el a végéig!

• Milyen előnyökre tehetnek szert a sportolók a nátrium-butirátból?
• Az SCFA-k és a bélmikrobióta hatással van a sportteljesítményre
• Az IBS gyakori állapot a sportolók körében
• Hogyan befolyásolja a nátrium-butirát a testsúlyt?
• A nátrium-butirát adagolása sportoláshoz
• Összefoglaló

Milyen előnyökre tehetnek szert a sportolók a nátrium-butirátból?

Avajsav, amelyből a nátrium-butirát áll, egy rövid szénláncú zsírsav (SCFA), amelyet a bélrendszerünkben élő hasznos baktériumok termelnek. Egyrészt a bélhámsejtek kedvelt energiaforrása, másrészt nagyon fontos tényező az egységes bélgát és a bél általános egészségének fenntartásában.

A nátrium-butirát a vajsav nátriumsója. A vajsav ebben a formában található meg az étrend-kiegészítőkben, mivel ekkor jobb a stabilitása.

A fentiek a nátrium-butirát legfőbb, legismertebb tulajdonságai. A tudománynak köszönhetően azonban egyre többet tudunk meg ennek a zsírsavnak az érdekes tulajdonságairól. Ezek közül sokan erősen túlmutatnak a bélrendszeren, és az egészség számos más aspektusára is kiterjednek. Ezek egyike az anyagcsere-funkciókra, sőt a sportteljesítményhez kapcsolódó paraméterekre gyakorolt hatás.

Az SCFA-k és a bélmikrobióta hatással van a sportteljesítményre

A rövid szénláncú zsírsavak, nevezetesen a butirát, az acetát és a propionát, képesek modulálni a szubsztrátanyagcserét a vázizomzatban. A probiotikus baktériumok és a bélmikrobiom közötti kapcsolatot, valamint az atlétikai teljesítményre gyakorolt hatást már sokat vizsgálták. Napjainkban egyre többet foglalkoznak a posztbiotikumok, azaz a bélbaktériumok által termelt metabolitok szerepével ebben az összefüggésben. A butirát és más SCFA-k éppen ilyen posztbiotikumok. Egereknél például kimutatták, hogy az SCFA-k növelik az egerek fizikai állóképességét.

Becslések szerint a bél mikroflóra befolyásolja a gazdaszervezet energiaanyagcseréjét azáltal, hogy saját metabolitjait termeli, amelyek a gazdaszervezet napi kalóriaszükségletének ~10%-át biztosítják, valamint közvetlenül vagy közvetve befolyásolja az étvágyat, a zsírraktározást és a glükóztoleranciát.

A kolonocitákban fel nem használt SCFA-k a portális vénán keresztül a májba jutnak, ahol a Krebs-ciklus szubsztrátjaiként hasznosíthatók, vagy a véráramba jutnak, és különböző sejtekben és szervekben jótékony hatást fejtenek ki. A kutatók eredményei arra utalnak, hogy az egyik ilyen célszerv a vázizomzat, amely tartalmazza a G-fehérje-kapcsolt receptorokat, a GPR41-et és a GPR43-at, amelyek SCFA-specifikus receptorok, és a vázizomzat anyagcseréjében játszanak szerepet.

Bár az ergogén potenciál további megerősítéséhez további kutatásokra van szükség, a bél mikroflóra és annak metabolitjai olyan mechanizmusokon keresztül fokozhatják az edzéskapacitást, amelyek növelik a laktát-anyagcserét, növelik a glikogénraktározási kapacitást vagy befolyásolják a szubsztrát-anyagcserét a vázizomzatban.

Az IBS gyakori állapot a sportolók körében

A nátrium-butiráttal való kiegészítés után nemcsak a teljesítmény javulására lehet számítani, hanem (és talán elsősorban?) az intenzív edzés néhány mellékhatásának enyhülésére is. A nátrium-butirátot nagyon gyakran használják az IBS, azaz az irritábilis bél szindróma tüneteinek csökkentésére. A statisztikák pedig kíméletlenek.

Sok állóképességi sportoló küzd alsó gyomor-bélrendszeri panaszokkal. Ez nemcsak gyakori kellemetlenség, hanem olyan probléma is, amely ronthatja a sportteljesítményt. Az állóképességi sportok esetében fontos, hogy a fizikai aktivitást viszonylag hosszú időn keresztül, minimális egészségügyi kellemetlenségek nélkül lehessen végezni, amelyek megzavarhatják a koncentrációt vagy szünetet kényszeríthetnek.

Egy vizsgálatot végeztek olyan amerikai sportolók körében, akik maratont, ultramaratont, féltávú triatlont vagy teljes távú triatlont teljesítettek. Orvosilag diagnosztizált IBS-ről az állóképességi sportolók 2,8%-a számolt be. Az IBS általános előfordulási gyakorisága 9,8% volt. Az IBS-ben szenvedő sportolók nagyobb valószínűséggel tapasztaltak tüneteket mind edzés közben, mind pihenés közben. Ugyanakkor csak 47,6%-uk fordult orvoshoz. A sportolók több mint 56%-a tapasztalt legalább 1 tünetet néha, gyakran vagy mindig az edzés és a verseny során, és 18,6%-uknak a tünetek néha vagy gyakran megszakították/megakadályozták az edzést. A sportolók majdnem fele (45,8%) és az IBS-ben szenvedő sportolók 80,0%-a számolt be arról, hogy a tünetek enyhítésére megpróbálták az étrend módosítását, míg 20,6% és 52,4% vény nélkül kapható gyógyszereket használt.

A nátrium-butirát étrend-kiegészítők ígéretes eszközt jelentenek az IBS tüneteinek enyhítésére, ami nagyon hasznos lehet a sportolók számára.

Hogyan befolyásolja a nátrium-butirát a testsúlyt?

A bélrendszer regenerálásával a nátrium-butirát lehetővé teheti a tápanyagok jobb felszívódását. Összességében tehát elősegítheti a súlygyarapodást. Az aktív emberek számára ez nagyszerű hír, hiszen a megnövekedett energia- és tápanyagigény miatt nagyon fontos minden egyes falat étel megfelelő felhasználása.

Állatkísérletekből is számos jelentés született a nátrium-butirát kiegészítés anyagcsere-előnyeiről.

Az egyik legnépszerűbb vizsgálat, amely a nátrium-butirát és az elhízással összefüggő anyagcsere-paraméterek kapcsolatát vizsgálta, magas zsírtartalmú étrenden tartott rágcsálókon készült. Egerekben a magas zsírtartalmú étrend az anyagcserezavarok és a súlygyarapodás előidézésének eszköze. Ebben a vizsgálatban az egerek egészségi állapotát 3 csoportban követték nyomon:

1. Az alacsony zsírtartalmú étrenden (LFD) élők;
2. magas zsírtartalmú étrend (HFD);
3. a HFD-t nátrium-butiráttal kombinálva alkalmazók.

A 2. csoportban a várakozásoknak megfelelően nőtt a testsúly, és emelkedett a máj triglicerid-, valamint az IL-6 és a tumornekrózisfaktor TNFα szintje. A nátrium-butiráttal kiegészítve kezelt egereknél azonban ezek a paraméterek 34-42%-kal alacsonyabbak voltak. Továbbá a szérum lipopoliszacharid (LPS) szintje 53%-kal alacsonyabb volt a 3. csoportba tartozó egerekben a 2. csoportba tartozó egerekhez képest, de még mindig 23%-kal magasabb, mint az 1. csoportba tartozó egerekben. A lipopoliszacharidok a kedvezőtlen baktériumok által kibocsátott gyulladáskeltő endotoxinok. A bélmikrobióta összetételének székletelemzése azt mutatta, hogy az 1. és a 3. csoportban hasonló baktériumprofil volt, ellentétben a 2. csoporttal, ahol jelentős változásokat tapasztaltak.

A megfigyelt változások megfelelhetnek a lipidfelhalmozódás és az alacsony fokú krónikus gyulladás elhízással összefüggő javulásának. A nátrium-butirát hozzáadása biztosította, hogy a vizsgált paraméterek nem változtak olyan drasztikusan az egészségtelen étrend során, közelebb maradtak az egészségesebb étrendre jellemző értékekhez.

A nátrium-butirát adagolása sportoláshoz

Felnőtteknél a leggyakoribb adagolás körülbelül 150 mg nátrium-butirát naponta kétszer.

Csak arra figyeljünk, hogy a táplálékkiegészítőn a címkén feltüntetett mennyiség valóban csak a nátrium-butirát mennyiségét jelenti, vagy a nátrium-butirátot a mikrotápanyagokkal együtt.

A táplálékkiegészítőkben leggyakrabban mikrokapszulázott butirátot használnak, és ez nagyon pozitív dolog, mivel biztosítja, hogy sokkal nagyobb mennyiségű vajsav kerüljön a vastagbélbe. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a mikrokapszulázott butirát alapanyagának akár 70 százaléka is lehet a kapszulázó anyag, például pálmaolaj vagy sztearinsav. A táplálékkiegészítő kiválasztásakor figyeljen a nátrium-butirát adagjára a mikrokapszulázott anyag tömegének levonása után.

Összefoglaló

A nátrium-butirát olyan étrend-kiegészítő, amely megelőzhet néhány, a sportolókat gyakran támadó betegséget. A jó bélrendszeri egészség és a megfelelő felszívódás fontos paraméterek minden aktív ember számára, hogy optimálisan tudja felhasználni a táplálékot az edzett test regenerálódásához. A bélrendszerre gyakorolt közvetlen hatások mellett az aktív emberek a nátrium-butirát egészséges anyagcserét elősegítő tulajdonságaiból is profitálhatnak.

Források:

• Sales KM, Reimer RA. A sportteljesítmény egy új meghatározó tényezőjének feltárása: A bélmikrobióta, a rövid szénláncú zsírsavak és a "biotikumok" szerepe az edzésben. J Sport Health Sci. 2023;12(1):36-44. doi:10.1016/j.jshs.2022.09.002. doi:10.1016/j.jshs.2022.09.002

• Fang W, Xue H, Chen X, Chen K, Ling W. A nátrium-butirát kiegészítés modulálja a bélmikrobióta összetételét és javítja a magas zsírtartalmú étrend által kiváltott elhízást egerekben. J Nutr. 2019;149(5):747-754. doi:10.1093/jn/nxy324.

• Killian LA, Lee SY. Az irritábilis bél szindróma aluldiagnosztizált és nem hatékonyan kezelt betegség az állóképességi sportolók körében. Appl Physiol Nutr Metab. 2019;44(12):1329-1338. doi:10.1139/apnm-2019-0261